A kérdés csábítóan egyszerűnek tűnik, mégis gyorsan belebonyolódunk a részletekbe. A fogszám ugyanis nem kőbe vésett adat, és a történelem nagy koponyáiról ritkán maradt fenn olyan pontos egészségügyi dokumentáció, amelyből megmondhatnánk, hány foggal éltek. Van, akinek eleve kevesebb nőtt ki, másoknál többet húztak ki, és a bölcsességfog kérdése is sokat számít.

Fogszám alapok és bölcsességfog kérdése

Az emberi maradó fogazat teljes készlete elvileg 32 fogból áll, amelyek közé a négy bölcsességfog is beletartozik. Sok felnőttnek azonban csak 28 funkcionális foga van, mert a bölcsességfogak hiányoznak, nem törnek elő, vagy eltávolították őket. A bölcsességfogak eltávolítása a modern szájsebészet egyik leggyakoribb beavatkozása, gyakran megelőző okból, hogy csökkentsék a későbbi problémák kockázatát.

A természetes variáció is gyakori. Előfordulhat, hogy valakinek veleszületetten hiányzik egy vagy több harmadik őrlőfoga, míg ritkábban plusz fogak is kialakulhatnak. A harmadik őrlők veleszületett hiánya több populációban számottevő arányt ér el, ami jól mutatja, hogy a 32 csak elméleti maximum. A szupernumerer, vagyis extra fogak ezzel szemben ritkák, de dokumentált jelenségek.

Zsenik és fogak: mi dokumentált és mi legenda?

A történelem nagy elméiről a fogszámot illetően alig vannak megbízható, közvetlen források. Ami néha fennmaradt, az inkább anekdota vagy mellékszál.

• Isaac Newton fogrelikviája: híres árverési darabként emlegetik, de semmit nem mond Newton teljes fogazatáról.

• George Washington az 1789-es beiktatásakor már csak egy természetes foggal rendelkezett; a többit fogpótlásokkal helyettesítette.
• Régészeti-igazságügyi vizsgálatok: például III. Richárd csontvázánál az egyetemi leírás megjegyzi, hogy több fogat még életében elveszített, mások a földben hullottak ki, és a bölcsességfogai szokatlanul kicsik voltak. Itt azonban nem közölnek tételes fogszámot, csak állapotleírást.
• Tutanhamon esetében a képalkotó vizsgálatok a harapási viszonyt és a bölcsességfogak állapotát írják le (például retenciót), de a publikusan elérhető összefoglalókban nem szerepel “hány fog volt” típusú számszerű adat.
• Beethoven 1863-as újratemetéséhez kötődő iratban azt rögzítették, hogy hat fog hiányzott a koponyából, ami részadat, nem teljes fogszám.

• Hitler azonosítása fogászati karton alapján: 1945-ben a beazonosítást döntően a hidak, koronák és a jellegzetes fogászati munka tette lehetővé. A forenzikus odontológia azóta is kulcseszköz nagy katasztrófák után.

• Leonardo da Vinci és a foganatómia: Leonardo meglepően pontos fog- és állcsont-ábrázolásokat készített. Rajzai hidat képeztek a középkori elképzelések és a modern anatómia között.

• Etruszk aranyhidak: Az ókori Etruriában aranyszalagokkal kötötték össze a mozgó vagy hiányzó fogakat. Ezek a „hídfélék” a protetika korai előfutárai.

• Maja drágakő-berakások: A maja előkelők fogaiba díszköveket, például jade darabkákat illesztettek. A műveletet meglepően nagy pontossággal, élő pácienseken végezték.

• A legrégebbi „fogtömés”: Régészeti lelet szerint már a neolitikumban is tömtek fogat, méghozzá természetes anyagokkal, például méhviasszal, a repedések lezárására és a fájdalom csillapítására.

• Őskori fogfúrás: A mai Pakisztán területén, Mehrgarh telepén talált őrlőkön szabályos fúrásnyomokat azonosítottak. Ez több ezer éves, kézi eszközökkel végzett „fogászatot” jelez.

• Neandervölgyiek fogpiszkálói: Egyes neandervölgyi fogakon barázdák látszanak a két fog közötti „piszkálástól”. Úgy tűnik, a fogköz tisztításának ösztöne nagyon régi.

• Japán fogfeketítés: A középkori és kora újkori Japánban elterjedt volt az ohaguro, a fogak feketére festése. Esztétikai és státuszjelző funkciót töltött be, sőt a zománcot is konzerválta.

• Római ammóniás szájvíz: A római korban a fehérítés és fertőtlenítés egyik forrása az ammónia volt, amelyet sajátos, ma már mosolyt fakasztó módon szereztek be.

• „Hollywood-mosoly” és a héjak születése: A filmsztárok kifogástalan mosolyát kezdetben ideiglenes, forgatásra felragasztható héjakkal érték el. A modern porcelán- és kompozithéjak innen indultak.

• Freddie Mercury extra fogai: Mercury állkapcsában több plusz metszőfog volt. Úgy hitte, hogy a szokatlan hangképzéshez ez is hozzájárult, ezért nem akarta megműttetni.

• Bölcsességfogak evolúciós „háttérzaja”: Sok embernek eleve hiányzik egy vagy több harmadik őrlője. A modern étrend és állkapocs-méret változása miatt a bölcsességfogak funkcionális szerepe egyre kisebb.

• Mítoszrombolás: fekete fogak az udvarnál: Az európai királyi udvarokban a cukor divatja miatt egyes előkelők fogai valóban elszíneződtek. A fekete fog akkoriban státusszimbólum is lehetett.

• Dentális adatok a történelem „fekete dobozai”: A fogak rendkívül ellenállók, ezért régészetben és igazságügyi orvostanban megbízható nyomok. Életkor, táplálkozás, betegségek, sőt lakóhelyi váltások is kiolvashatók belőlük.

• Ujjlenyomat helyett „foglenyomat”: Egyedi harapási mintázatunk és fogpótlásaink kombinációja annyira jellegzetes, hogy a személyazonosítást sokszor gyorsabban segíti, mint bármely más biológiai jel.

A legfontosabb tanulság, hogy még a világhírű személyeknél is ritkán hozzáférhetők a részletes fogászati kartonok. A fogorvosi dokumentáció zárt, jogi védelem alatt áll, és a nyilvánosság számára általában nem hozzáférhető.

Fogszám és intelligencia kapcsolata

Könnyű elcsábulni a leegyszerűsítő magyarázatok felé, de a fogszám nem mutatótábla az intelligenciára. A fogak számát és állapotát számos tényező alakítja: genetika, életmód, táplálkozás, hozzáférés az ellátáshoz, kulturális szokások és a bölcsességfogak egyéni fejlődése. Vannak kutatások, amelyek az értelmi képességek és az orális egészség egyes mutatói között statisztikai összefüggéseket keresnek, de ezek nem okozati bizonyítékok, és nem a fogszámra vonatkoznak. A foghiány inkább társadalmi és egészségügyi egyenlőtlenségek jelzője, mintsem bármiféle szellemi képességé.

Közben a harmadik őrlők fejlődésének populációs különbségei is azt üzenik, hogy nincs egyetlen, mindenkire érvényes “okos fogazat”. Ha valakinek nincs bölcsességfoga, az nem teszi kevésbé okossá, és ha mind a négy megvan, attól sem lesz zseni.

Miért nem tudjuk megmondani, hány foga volt a világ legokosabb embereinek

A válasz három okra vezethető vissza. Először, a történelmi szereplők fogászati adatai hiányosak vagy nem hozzáférhetők. Másodszor, a fogszám az élet során változhat, mert a fogorvosi ellátás, a betegségek és a beavatkozások módosítják. Harmadszor, a fogak mennyisége nem releváns mérőszáma az értelemnek. Ezért a pontos szám helyett sokkal értelmesebb arról beszélni, hogyan őrizhető meg minél tovább jó állapotban a fogazat. Az is beszédes, hogy a bölcsességfogak eltávolítása világszerte elterjedt, és évente milliószámra végzett beavatkozás.

Ha nagyon szigorúan nézzük, egy felnőtt embernek 28 és 32 közötti foga lehet attól függően, hogy kinőnek-e és bent maradnak-e a bölcsességfogak. A történelem legnagyobb koponyáinál pontos szám ritkán ismert, és semmi sem utal arra, hogy a zsenialitás a fogak darabszámán múlna. A jó szájhigiéné, a rendszeres kontroll és az egyénre szabott döntések a bölcsességfogakról sokkal többet számítanak, mint hogy valaha volt-e 28 vagy 32 fogad!